TIPPEK - PRAKTIKÁK

CSAVAR-ANYA-KÖTŐELEM

A csavar be- és kihajtását mindig a megfelelő kulcsokkal végezzük. A pontos méretű szerszám kíméli a csavart, és a szerszám sem tágul ki. A méreten felüli kulcsok tönkreteszik a csavar éleit és könnyen le is csúsznak. Hatlapú csavarok hajtására soha ne használjunk kombinált fogót vagy csőfogót.

A hornyolt csavarok esetében is mindig a horony méretéhez igazodó csavarhúzóval dolgozzunk. A csavarhúzó ne legyen éles és csorba. A nem megfelelő csavarhúzó pillanatok alatt szétroncsolja a csavarfejet. Az összeroncsolt horonyból kiugró csavarhúzó a körülötte levő anyagot is megsértheti.

Beszorult, berozsdásodott csavart melegítse meg gyufával, ettől kitágul, s megtörhet a rozsda folytonossága.

Nehezen hozzáférhető, szűk helyre kisebb csavarokat könnyedén a helyére illeszthetünk, ha egy acélcsavarhúzót megmágnesezünk. A mágnesezést úgy oldhatjuk meg, hogy egy kis mágnesdarabot kötünk a csavarhúzó szárára, vagy egy kis időre erős mágnest szorítunk rá.

Ha az illesztés mágnesezéssel nem oldható meg (pl. rézcsavar esetében), ujjunk hegyét kenjük be ragasztóval, a csavart helyezzük a ragasztóba, és így illesszük a helyére.

A csavar hajtásakor a csavarkulcsot ne toljuk, hanem húzzuk magunk felé. Így elkerülhetjük, hogy a lecsúszó kulcs megüsse kezünket.

Amennyiben ujjunkkal sem férünk a szűk helyhez, a csavart ragasszuk egy léc, vonalzó stb. végére, és azzal próbáljuk a helyére tenni. Kisebb csavarok esetében ragasztó helyett kenőzsírt, zsírt stb. is használhatunk.

Az erősen rozsdásodott csavart hevítéssel oldjuk. A hő hatására a csavar kitágul, a rozsda szétroncsolódik, és a csavar kihajtható lesz.

Nehezen hozzáférhető helyen megkönnyíthetjük a csavarozást, ha a csavart a ragadós felülettel felfelé lévő ragasztószalagon átbökjük, és a szalaggal rögzítjük a csavarhúzóhoz.

Könnyebb becsavarozni a csavart, ha előtte egy darab szappanba bökjük.

Ha szűk helyen egy nagyobb anyát kell helyére tenni, tanácsos előzetesen felhevíteni és gyorsan rányomni egy hosszabb forrasztópálca végére. Az anyát az ón megfogja, és így a pálca segítségével már könnyen a helyére tehető.

Ha újra és újra kilazul a csavar, a csavarfej alá cseppentsünk egy kis sellakot.

Ha tönkremegy a csavar hornya, s ezért nem tudja kicsavarni, vágjon bele fémfűrésszel újat, az eredetire merőlegesen.

Ha a csavar beszorult, megindításához az anyát és a menetet petróleumozzuk be. Néhány perc után hajtsuk ki. Ha az anya továbbra sem mozdul, a csavart óvatosan ütögessük. Ne kalapáljuk viszont a csavarkulcsot és csődarabbal se toldjuk meg, mert mindkét módszerrel rongáljuk a csavart és a szerszámot is.

Ha a rozsdás csavart nem tudjuk kioldani, először tisztítsuk meg a rárakódott piszoktól, zsírtól, festéktől, majd a csavar teljes felületét rozsdaoldóval dörzsöljük be, és egy órát hagyjuk állni. Ezután próbáljuk csavarkulccsal meglazítani. Ha nem megy, a csavar fejét és szárát újból itassuk át vegyszerrel.

A kevésbé rozsdás csavart könnyen oldhatjuk, ha beáztatjuk a menetét petróleummal, majd néhány perc múlva a ráhelyezett csavarkulccsal jobbról és balról ütögetve meglazítjuk.

Ha a rozsdás anyáscsavart csavarkulccsal sem tudjuk oldani, fúrással távolítsuk el. A fúrást az anya, ill. a fej felől is végezhetjük. Amennyiben az anya felől fúrunk, a fúróátmérő a menet átmérőjénél, ha a fej felől fúrunk, a csavarszár átmérőjénél 0,1-0, 2 mm-rel legyen nagyobb. A műveletet úgy végezzük, hogy a fúró pontosan tengelyirányban haladjon.

Ha a csavar feje beszakadt, a szárat a törés helyén reszeljük be, és a résbe helyezett csavarhúzóval próbáljuk kicsavarni.

NÖVÉNYVÉDELEM

Mielőtt használnánk a szert, feltétlenül olvassuk el a csomagoláson lévő információkat, melyek arról tájékoztatnak, hogy milyen károsítók ellen hatásosak, milyen töménységben alkalmazzuk, mennyi idő alatt bomlik le, használatakor milyen védőfelszerelések szükségesek stb.

A vegyszerekkel kapcsolatos védekezési szabályokat tartsuk be. A kezelt növények között a megadott időn belül ne tartózkodjunk, ill. ott ne végezzünk munkát. Ügyeljünk arra, hogy a ruházatra, bőrfelületre, szembe stb. növényvédő szer ne kerüljön.

Ha a növényvédő szer előkészítése, használata közben rosszullét jelentkezik, azonnal híjunk orvost!

A növényvédő szereket eredeti csomagolásban, száraz, fagymentes, sötét helyen tároljuk. Biztosítsuk, hogy idegen ne férjen hozzájuk. Nedves, összecsomósodott, por alakú készítményt vagy üledékes, folyékony permetezőszert ne használjunk. Használat előtt az elraktározott vegyszereket mindig vizsgáljuk meg.

A gyümölcsfák növényvédelmet már tavasszal, időben kezdjük el, elsősorban gombabetegségek (monilia, lisztharmat) ellen védekezzünk. Későbbiekben gondot okozhat az őszibaracknál a tafrina, az almánál a lisztharmat, varasodás, a többi kultúránál a lomb-folt betegségek, levéltetvek, atkák.

NÖVÉNYÜLTETÉS

Nem mindegy, mit hova ültetünk. Ne ültessük a borsót a paradicsom, karó- vagy bokorbab, krumpli mellé. A petrezselyem nem fejlődik fejes saláta, retek, uborka szomszédságában.

A szerves trágyát, tápanyagot (mértékkel) inkább az ültetőgödör tetejére szórjuk, mert így nem károsíthatja közvetlenül a gyökérzetet és amúgy is lejut az öntözővízzel, csapadékkal.

A szabadgyökerű növények ültetésénél figyelni kell arra, hogy a föld szorosan vegye körül a gyökérzetet. Ezt iszapolással és az iszapolás utáni tömörítéssel érhetjük el.

Fontos, hogy az ültetőgödörbe tett szerves trágya, tápanyag ne érintkezzen közvetlenül a gyökérzettel. Ezért javasolják, hogy a földdel összekevert szerves trágyát mélyebbre tegyék, ahol még nincs gyökérzet, de egy év múlva már ott lehet.

Vigyázni kell az esetleges műtrágya kiszórásával! Inkább ne alkalmazzuk. Ha a gyökérzet körül túl nagy lesz a sótartalom, akkor a gyökerek nem tudják felvenni a vizet, tehát még nedves talaj esetén is kiszáradhat a növény.

A szabadgyökerű növényeket kora tavasszal és késő ősszel lehet biztonságosan elültetni. Fontos, hogy ne legyen nedvkeringés a növényekben.

Az edényes növények ültetésekor csak le kell venni az edényt a gyökérzetről és egy kicsit nagyobb ültetőgödörbe tenni, a földet visszatölteni és kis tányért készíteni az öntözővíznek.

Ősszel a lombhullás környékétől, tavasszal a rügypattanásig lehet ültetni szabadgyökerű növényeket.

(Forrás: Tausz György és Wiandt díszfaiskola)